Szerbia nagyon sok szempontból függ az Európai Uniótól, és nem léphet előre az EU nélkül - hangoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök kedden Belgrádban annak kapcsán, hogy aláírták a Szerbia energiarendszerének támogatására szolgáló, 165 millió euróról szóló szerződést Belgrád és Brüsszel között.
Az Egyesült Államok "határozottan elutasítja" egy szerb többségű, a boszniai Szerb Köztársasághoz hasonló miniállam létrehozását Koszovóban - jelentette ki a pristinai amerikai nagykövet kedden.
A horvát nemzetiségű Borjana Kristót javasolta Bosznia-Hercegovina új miniszterelnökének az ország háromtagú államelnöksége csütörtökön Szarajevóban, ő lehet az első nő az ország kormányfői posztján. Letette hivatali esküjét csütörtökön Natasa Pirc Musar, az első nő Szlovénia elnöki posztján - közölte a szlovén közszolgálati televízió.
Amennyiben folytatódik a gyors kormányalakítási folyamat Bosznia-Hercegovinában, az Európai Tanács akár már december 15-én tagjelölti státust adhatna a nyugat-balkáni országnak - hangsúlyozta Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős uniós biztos a boszniai Szerb Köztársaság közszolgálati televíziójának (RTRS) szerda reggeli híradójában.
Határvédelmi együttműködést írt alá az Európai Unió határvédelmi szerve és Észak-Macedónia az illegális bevándorlás megfékezése érdekében.
Koszovó az év végéig be kívánja adni hivatalosan is az európai uniós csatlakozási kérelmét - jelentette be Albin Kurti koszovói miniszterelnök pénteken Pristinában.
Az Ukrajna elleni orosz háború fényében az Európai Parlament (EP) képviselői csütörtökön arra szólították fel az Európai Uniót, hogy a tagjelölti státusz megadásával nyújtson stratégiai támogatást Moldovának. Felszólítottak arra is, hogy az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával - tájékoztatott az uniós parlament a brüsszeli plenáris ülésen történtekről.
Szerda reggel kezdetét vette az ötödik Orbán-kormány miniszterjelöltjeinek bizottsági meghallgatása a Parlamentben. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterjelöltet elsőként a Európai ügyek bizottsága hallgatja meg, erről élőben tudósítunk. Navracsics Tibor a meghallgatáson ismertette főbb feladatait, megnevezte államtitkárait, valamint beszélt az operatív programokról is. Az ülés végén a bizottság a miniszterjelöltet támogatta miniszteri poszt betöltésében.
Ukrajna győzelmébe vetett hitét hangoztatta mind a román, mind az ukrán külügyminiszter pénteken Bukarestben, de közös sajtóértekezletükön kitérő választ adtak arra az újságírói kérdésre, hogy kap-e Kijev fegyvereket és katonai felszereléseket a bukaresti kormánytól.
Szerbia és a Nyugat-Balkán európai integrációjának gyorsítását szorgalmazta csütörtökön Belgrádban Karl Nehammer osztrák kancellár.
Moldova lehet az Ukrajna ellen múlt héten elindított orosz háború következő célpontja – akár erre is lehet következtetni abból a hadászati térképből, amely kedden bukkant fel az Oroszország szoros szövetségesének számító Fehéroroszország nemzetbiztonsági tanácsának ülésén. Ezzel egybevág, hogy az utóbbi napokban több vezető európai politikus is utalt arra: ha Vlagyimir Putyint nem állítják meg Ukrajnában, akkor az EU-hoz közeledni, az orosz befolyás alól pedig egyre jobban távolodni kívánó Moldova lehet az egyik következő célpontja az orosz előrenyomulásnak. Kisinyovban azért is figyelik kiemelt aggodalommal az ukrajnai történéseket, mert az országtól a Kreml támogatásával de facto elszakadt Transznisztriában jelenleg is orosz erők állomásoznak, illetve a szakadár köztársaság ad otthont Kelet-Európa legnagyobb fegyverraktárának.
A kialakulófélben lévő adósságválság valóban az eurozóna felbomlásához vezethet – idéz Matolcsy György legújabb írásából az MNB a Facebook oldalán.
Mario Draghi szerdán erős üzenetet küldött a legnagyobb olasz pártnak, a Matteo Salvini vezette euroszkeptikus Ligának, amikor azt mondta, hogy az euró és a mélyülő európai integráció nem felülvizsgálható - írja a Politico.
48 év után gazdaságilag is kilép az EU-ból az Egyesült Királyság, miközben a koronavírus-válság példátlan módon közös adósságvállalásra készteti a bent maradó 27 tagállamot, és egy szigorú jogállamisági mechanizmust is hozzárendel a masszívan megemelt pénzosztáshoz – mindez jól mutatja azt, hogy mennyire a kettősség jegyében zajlott a 2020-as év az Európai Unióban. Egyszerre láthattunk ugyanis a dezintegrációra utaló jeleket (például Brexit, költségvetési vétó a véglegekig feszített politikai-ideológiai viták mellett) és olyanokat is, amelyek a mélyebb integráció felé mutatnak (például helyreállítási alap, 2030-as klímacél, elinduló Európai Ügyészség, ESM-reform). A mérleg nyelve afelé billen, hogy a súlyos viták mellett is előrelépett az integrációban az EU és közben biztosnak látszik: 2021-ben is súlyos vitákra számíthatunk, főleg jogi fronton.
Európa nem csendes, „Brüsszel” újra lendületbe jött: a lezártság elmúltával új és új kezdeményezéseket indít el az Európai Bizottság. Elővesznek régóta égető kérdéseket, de új frontokat is nyitnak. Ebben a hullámzásban erős szemű, távolra látó kormányos kell, az Unió felépítése azonban azt is lehetővé teszi, hogy a hullámok irányát is befolyásoljuk. Európa-elemző vendégszerzőnk, Szabó S. László, ezeket a lehetőségeket boncolgatja.
Szoros versenyben a kormányzó szociáldemokrata szövetség nyerte az észak-macedóniai parlamenti választásokat, így az albán etnikai pártokon múlhat majd, hogy ki vezeti a következő négy évben a nyugat-balkáni országot - derült ki az állami választási bizottság csütörtök hajnalban közzétett adataiból.
"A német alkotmánybíróság elhíresült múlt heti döntése főként azért fontos, ami mögötte van. Olyan közegben született, amiben EU-országok hatalmi és gazdasági érdekellentétei elegyednek ideológiai konfliktussal és az EU működtetését övező véleménykülönbségekkel. A hajdani közös piac még úgy volt zömében technokrata projekt, hogy a résztvevők politikailag homogénok voltak. A mai, eseménykövető Unió úgy válik egyre inkább politikaivá, hogy éppen politikailag megosztottabb, mint valaha. A karlsruhei döntés ennek valahol terméke is, befolyásolója is. Amit viszont helyesebb tágabb összefüggésben nézni" - vezeti fel hosszabb vélemény cikkét Fóris György EU-elemző, az ELTE "EU-válságok" kurzusvezetője, majd tágabb kontextusba helyezi az említett döntést. Az alábbiakban teljes terjedelmében közölt írás a szerző blogján és így a Portfolio bloggyűjtő oldalán is megjelent.
Jó hír, hogy megindulhatnak az uniós csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Montenegróval, Magyarországnak nagy része van ebben a sikerben - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Az Egyesült Királyság európai uniós tagsága a jogviszony létrejötte után 47 évvel és egy hónappal, közép-európai idő szerint péntek éjfélkor megszűnt, azaz jogilag kiléptek az EU-ból. Ez példátlan az EU történetében. Az uniós intézményekben a britek képviselete megszűnt, így mostantól nem szólhatnak bele a közös jogalkotásba, de legalább év végéig még kötelezően vonatkozik rájuk az uniós joganyag. Jelen tudásunk szerint december 31-én a britek uniós tagsága a gyakorlatban is megszűnik: kilépnek a közös piacból és a vámunióból, az EU büdzsébe sem fizetnek már be, de hatalmas kérdés, hogy mi lép mindezen viszonyrendszer helyébe. Az alábbiakban történelmi áttekintésbe helyezzük a brit EU-tagságot, az annak megszűnéséhez vezető folyamatokat és a kilátásokra is kitérünk.
Ma közös „elvonulást” tart az Európai Unió három legnagyobb intézményének elnöke a franciaországi Bazoches-ban, hogy megvitassák az EU jövőjét és a jelenlegi geopolitikai kihívásokat, amelyet követően holnap közös nyilatkozatot tesznek – áll az Európai Parlament sajtószolgálatának közleményében.
Friss adatok érkeztek a magyarok fizetéséről.
Igaz, nem okozott meglepetést.
Járhatatlan utak, balesetek, vonatkimaradás, BKK-problémák.
Nagy összegben kell finanszírozniuk a befektetőknek a kormányokat.
Izgalmakban most sincs hiány.
Több, az iparág számára kedvező jelölt is esélyes a posztra.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
